Ami verhetetlen, az a kilátás a Garda-tóra. Csend és nyugalom. Kivéve, ha a lentebbi teraszon élők füvet nyírnak vagy üvölt a gyerek, de ez azért nem volt mindennapi. Élmény egy reggeli vagy egy vacsi az erkélyen. (Ha ki bírsz ülni a hőségtől.) Csodálatosan gondozott, ápolt a kert. A ház egy olajfa ligetben található. A háziak (idős házaspár) rendkívül kedvesek, segítőkészek. Kaptunk tőlük a kertben termett terményekből is. Nagy előny a kis medence a kertben nyugágyakkal. Ez az apartman valóban egy otthon, tele személyes tárgyakkal.

Ez az apartman valóban egy otthon, tele személyes tárgyakkal. Ez sajnos a hátulütője is, ugyanis nehezen takarítható a sok szőnyegtől, nipptől, fölösleges tárgytól. Hosszú, sötét hajszálak a fürdőszobában, wc kagylóban, bidében. Sok volt a pókháló. Az egyik szekrényben régi ruhák... Az bérelje ki a lakást, aki bírja a meleget. A nap végig süti a házat, az erkélyt, amíg a hegyek mögött le nem bukik. Légkondi sajnos nincs. Egy ősrégi ventilátor van, ami sajnos semmit sem ér. A ház megközelítése is nehézkes. Egy szűk meredek utcácska visz le, amire jobbról rá sem lehet kanyarodni. Tovább kell hajtani, és úgy megfordulni a forgalmas úton. Torri felől meg se próbáld, mert esélyes, hogy beszorulsz, annyira keskeny az út. A legnagyobb gond viszont az, hogy a férjemet éjjelente összemarta valami. Sajnos esélyes, hogy ágyi poloska, de ez még nem bizonyított. Hétfőn megy orvoshoz. El is jöttünk hamarabb. (Nem írtam volna le ezeket a tapasztalatokat, ha nincsenek a csípések.)